A fürdetés napi rutin. Az esti teendők listájára minden nap felkerül, és sokszor nem gondolunk már rá másképp, mint egy kipipálandóra a sok közül.

Pedig az esti fürdésnél nincs kiválóbb alkalom a testrészek helyének, nevének megtanulására. Ruha nem fed semmit, a meleg víz kellemesen simogat.

Vegyünk egy kedves kis fürdőjátékot a kezünkbe. Lehet kacsa, hal, de ne legyen vérengző fenevad. A játék nagyon egyszerű. A gyereknek mindig azt a testrészét kell gyorsan megérintenie, ami felé közelít a kezünkben lévő figura. A gyerekünk lelkivilágától függően, a halacska bekaphatja, vagy megpuszilhatja a fülét, könyökét, vagy épp az orrát. Fontos, hogy játékban legyen feszültség, izgalom öröm.

Először a főbb testrészekkel kezdjük a játékot fej, has, láb, kéz stb. Ha ezek jól mennek, akkor mehetünk tovább a testrészek további részletezésével. Fordítsunk kellő figyelmet az arc részeinek megismerésére, ehhez a játék során kistükröt is használhatunk.

A játék kezdeti szakaszában ne elégedjünk meg azzal, ha a gyerek rámutat a megnevezett testrészére, fontos, hogy meg is érintse, mert pontosan kell odanyúlnia. Az érintés által tudatosulnak benne saját testének határai, formálódik a testképe. A testrészek ismerete kiemelten fontos, mert saját testen való tájékozódás a világban való tájékozódásnak az alapja.

A játék addig izgalmas, míg a testrészek tanulása zajlik. Ha tudottá válik, a játék is veszt érdekességéből. Nagyobb gyerekeknél el lehet hagyni a halacskát, de a saját test megérintéséhez az ő esetükben is ragaszkodjunk.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.