A nagycsoportos óvodás gyerekek szüleinek minden évben probléma eldönteni, hogy vajon iskolaérett-e a gyermeke. Mindenki szeretné, ha az ő gyermeke elkerülné azoknak a gyerekeknek szomorú, kudarcokkal és megpróbáltatásokkal teli történetét, akiknek korai volt az iskolakezdés, mert bizonyos területeken képességeik fejlettsége nem érte el az iskolába lépéshez szükséges szintet.

Mert az iskolakezdéshez nem elegendő, hogy a gyerek ismer néhány betűt, vagy le tudja írni a nevét. Ezek nagyon látványosak, de koránt sem elegendőek. Egy sor más területen mutatott megfelelő fejlettségi szint teszi lehetővé, hogy gyermekünk gond nélkül vegye az iskolai akadályokat. Fontos és mérlegelendő szempontok az életkor, a szociális érettség, a mozgás, beszéd és gondolkodás fejlettsége.

Életkor

Nem mindegy, hogy hány évesen megy a gyerekünk iskolába. Vegyük figyelembe, hogy ő lesz-e a legfiatalabb, vagy a legidősebb az osztályban. Általában az idősebb gyerekek mind mentálisan, mind fizikálisan érettebbek, mozgásuk koordináltabb. Ez növeli az önbizalmukat, és jobban képessé teszi őket arra, hogy mértékadóvá váljanak a csoportban. Legfiatalabbnak lenni sem feltétlenül hátrány, különösen akkor nem, ha tehetséges a gyermek, de lehet nyomasztó is, hiszen a többiek olyan nagynak és erősnek látszanak.

Szociális érettség

A szociális érettség eldöntése céljából érdemes végiggondolni a következőket. Képes-e indulatai enyhítésére verbális módon (elmondja, megbeszéli társával, felnőttel), vagy csak agresszíven tud a helyzetre reagálni? Képes-e egyszerű, vagy csak egy-két lépésből álló utasításokat követni? El tudja-e mondani az érzelmeit vagy, hogy mire van szüksége? Tud-e kérdéseket feltenni az őt körülvevő világgal kapcsolatban? Rákérdez-e arra, hogy mikor kivel mi történik? Tud-e közösen játszani a többiekkel megosztva a játékokat és a szerepeket? Ezeket a képességeket az óvoda is elvárja. Az iskola azonban már magasabb szinten követeli mindezt, anélkül, hogy az óvoda, jó értelembe vett, pátyolgatását biztosítani tudná hozzá.

Mozgásfejlettség

Kezdjük néhány egyszerű támponttal a motoros fejlettség megállapításához. Tud-e a gyerek ollóval vágni? Helyesen tartja a ceruzát? A kirakókat össze tudja illeszteni? Hogyan tud futni, ugrálni, szökdelni? Be tudja gombolni a ruháját? Bele tud rúgni egy labdába? Tudja hajtani a biciklit? Az iskolaérettség fontos feltétele a harmonikus összerendezett mozgás, egyszerűbben a jó mozgáskoordináció, illetve a kézfej és az ujjak finommozgására. Ha a gyermekünk ezeket az egyszerű finommozgást igénylő feladatokat nem tudja megcsinálni, akkor valószínű nagy nehézséget fognak jelenteni számára az iskolában elvárt olyan alaptevékenységek, mint a színezés, forma másolás, sorköztartás, vonalra írás.

Beszéd és gondolkodás fejlettsége

A beszéd vizsgálatánál kezdjük egy mindenki számára eldönthető kérdéssel, van-e valamilyen beszédhibája a gyereknek. Aztán folytassuk a sort a beszéd tartalmi vizsgálatával. El tud-e mesélni a gyerek egy történetet? 4-5 vagy annál több szavas mondatokban beszél? El tudja-e mondani egy mese tartalmát? Érdeklődik-e a számok iránt? El tud-e számolni tízig? Ismer-e öt színt? Ismeri-e a hét napjait? Tudja-e mikor van reggel, délben, este, tegnap és holnap? Tudja-e, hogy hol van a fent, lent? Merre van balra, jobbra? Felismer-e egyszerű összefüggéseket (pl. akkor esik az eső, ha felhős az idő stb.)?

Természetesen nem lehet mindenki mindenben egyformán jó, mindenki a saját ütemében fejlődik. Az itt összegyűjtött kérdések mind az iskolaérettség feltételei. Mint mindenben, így ezeken a területeken is fejleszthető minden gyermek. Alapvető mottónkhoz híven fontosnak tartjuk, hogy ez a tanulás is játékos és örömteli legyen. Segítségül kínálunk hozzá feladatokat és játékokat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.