1. Először is teremtsük meg közösen a házi feladat elkészítéséhez szükséges nyugodt körülményeket. Fontos, hogy a gyereknek legyen egy tanulósarka, íróasztala, ahol egyedül, nyugodtan tud tanulni. Legyen egy akkora asztala, ahová a tanszereit ki tudja készíteni. Kapcsoljuk ki a tévét, a számítógépet, de a mobil telefonra sincsen tanulás közben szükség.
    
2. Az önálló sikeres otthoni tanulás első lépéseként tanítsuk meg a gyerekeknek, hogyan osszák be a rendelkezésre álló időt. Hogyan tervezzék meg, milyen sorrendben végzik el a feladatokat. Hogyan mérjék fel helyesen, mire mennyi időt érdemes fordítani. Segítsünk összeállítani egy tennivaló listát. Ehhez gondoljuk át, milyen tanulnivalók vannak. Az egyes tantárgyakon belül, mit érdemes előbb megtanulni. A tennivalók összegyűjtése után, készítsünk egy időtervet.
    
3. Tekintsük át a feladatokat és ellenőrizzük, hogy világos-e a gyerek számára, hogy mit kell csinálnia. Minden esetben ragaszkodjunk ahhoz, hogy olvassa el, ahol szöveges instrukció található, és utána saját szavaival foglalja össze, mit kell tennie. Ne kövessük el az a gyakori szülői hibát, hogy rögtön nekiállunk elmagyarázni minden instrukciót. A célunk, hogy a gyerek önállóan is meg tudja oldani a feladatokat. Meg kell tanulnia értelmezni azokat, akkor is, ha nem vagyunk ott.
    
4. Beszéljük át, milyen könyvekre, füzetekre, egyéb felszerelésekre – ceruza, vonalzó, körző stb.- lesz szükség a tanulás során. Ezek mindegyikét készítsük elő. Ezzel az előkészítés, tervezés fontosságát emelhetjük ki, illetve rövidre zárhatjuk azt a játékot, amikor a gyerek vonalzó, színes ceruza, vagy éppen körző után kutatva bújik ki folyamatosan a tanulás alól. A tanulás alóli kibújás intőjel, valamilyen problémára hívja fel a figyelmünket, érdemes feltárni az okát, de semmi esetre se menjünk bele ebbe „mindjárt csinálom, csak….” kezdetű játékba.
    
5. A házi feladatok megoldását kezdjük azokkal az egyszerűbb feladatokkal, amit a gyerek önállóan meg tud oldani. Hagyjuk a végére azokat, amelyeknél segítenünk kell. A házi feladat elsősorban a gyerek dolga, fontos, hogy megélje, hogy ezért ő tartozik felelősséggel. Tehát hagyjuk, hogy minden olyan feladatot, amivel egyedül meg tud birkózni, egyedül végezzen el. Segíteni azokban segítsünk, amiben feltétlenül muszáj.
    
6. A házi feladat megoldása közben is iktassunk be rövid kis szüneteket. Kisebb gyerekeknél akár 15 percenként tarthatunk egy kis pihenőt, nagyobbak már képesek 30 percig is koncentrálni megszakítás nélkül. A szünetek beiktatásával a tanulás hatékonyságát tudjuk növelni.
    
7. Ha a gyerek mindennel elkészült, és igényli, akkor ellenőrizzük a feladatokat, kérdezzük ki a tanulnivalókat. Természetesen vannak olyan gyerekek is, akik esetében a szülő úgy látja jónak, ha vet néhány pillantást az elkészült feladatokra. Fontos, hogy ilyenkor is maradjunk meg segítő, támogatónak a gyerek szemében, és ne ellenőrnek tűnjünk előtte, aki a hibáira vadászik. Fontos, hogy ne veszítsük el a gyermekünk bizalmát, és minden estben merjen, tudjon szólni nekünk, ha valamit nem ért, vagy valamivel egyedül nem boldogul. Ha úgy látjuk, a házi feladat elvégzése után is érdemes lenne még ezt-azt gyakorolni, akkor inkább a gyerekeket jobban motiváló játékos feladatokon keresztül tegyük ezt. 
    
8. A házi feladat elkészítése után beszéljük át a gyerekekkel, hogy az eredeti tervet – feladatütemezés, időkeret – mennyire sikerült betartani. Ha volt jelentős eltérés, hol volt, és mi volt az oka. Ügyeljünk rá, hogy a megbeszéltek tapasztalatait a következő tervezésnél mindenképp építsük be. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.