Az e-tananyagok világában üde színfolt lehet egy másik "e", az e-hető tananyag. Mert a tananyag igenis lehet színes és fogyasztható. És ez most itt, szó szerint értendő.

Mit rejt a tál? Paradicsom, hagyma, retek.... Ezekről eddig is tudtuk, hogy ehetők. Hogyan lesz mindebből tananyag? Észrevétlenül. De a recept tanulható.

Végy egy kosár zöldséget...

Első lépésként megbízhatjuk a gyerekeket, hogy ők pakoljanak ki a kosarunkból.

Óvodás gyerekeknek adhatunk két tálat, egyikbe a piros, másikba a zöld színű finomságokat gyűjtsék. Lesz, ami egyértelmű, hogy hova kerül, és lesz, ami nem. Hagyjuk, hogy a problémát maguk ismerjék fel a gyerekek. A megoldást is bízzuk rájuk, egyszerű kérdésekkel persze segíthetjük őket. ( "A paprika piros?" "A paprika zöld?" "Belerakhatjuk valamelyik tálba?" "Hova tegyük?")

Ha készen van a  válogatás, összehasonlíthatjuk a tálakat, melyikben van több zöldség. Nagyobbacska gyerekek meg is számolhatják, miből mennyi van.

Ha tudunk egy kis helyet szorítani a konyhaasztalon, akkor a kisgyerekek készíthetnek egy listát mi minden volt a kosárban. Lerajzolhatják az egyes zöldségeket, melléjük írhatják mennyi van belőlük. A nagyobbak számmal, a kisebbek pöttyök rajzolásával. Annyi pötty, ahány retek van. A kész listát kitehetjük a hűtőre. Ha valami fogy, a pöttyöket húzzuk át a listán.

Az előttünk lévő zöldségekkel különböző kitalálós játékokat is játszhatunk. Ebből talán a legismertebb a barchoba. Egy másik hasonló játék a "Gondoltam egy..." kezdetű. A játék lényege, hogy egy játékos gondol valamire. A gondolt dolog, itt most egy zöldség, nevét nem szabad kimondania, jellemző tulajdonságait kell megneveznie, amiből a másik kitalálhatja, mire gondolt. "Gondoltam egy zöldségre, gömbölyű, piros, édes....mi az?"

A zöldségeket felismerhetjük csukott, vagy bekötött szemmel, illatuk, ízük alapján. Kereshetünk olyanokat, amelyek nevében egy bizonyos hang hallható. Például az "r" (paprika, retek, uborka).

Nagyobb gyerekekkel zöldségsalátát készíthetünk. Ők moshatják, vághatják, pucolhatják a zöldségeket. A zöldségaprításnál bátran kérjük, hogy félbe, negyedbe, nyolcadba vágják a hozzávalókat.

Ha időnk engedi, minden hozzávalót mérjünk le külön-külön egy konyhai mérlegen, hogy tudjuk miből mennyi kerül a salátába. A mérés előtt megtippelhetik a gyerekek vajon mi a legnehezebb, és a legkönnyebb. A végén súly szerint sorba rendezhetik a hozzávalókat.

A saláta receptjét leírhatják a gyerekek a házi receptgyűjteménybe. Hozzávalók, elkészítés. A recepthez rajzokat készíthetnek az elkészítés egyes fázisairól. Írni nem tudók természetesen csak rajzoljanak. A végén nem marad más hátra, mint jóízűen elfogyasztani a tudnivalókat.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.